Gútai Vizimalom Múzeum


A vízimalom nem messze Gúta városától, Csallóköz délnyugati részében található. A természeti komplexum egy félszigeten fekszik, amelyet egyik oldalról a Kis Duna és a Vág folyása, másik oldalról pedig a Kis Duna holt ága fogja közre. A komplexum a műemlékvédelem alatt álló vízimalom részeként épült, aminek területén a ligeterdei ökoszisztémák tipikus állat- és növényvilága él. A térség kihagyhatatlan része a 15. századi „Békavár” fennmaradt része, egy földsánc. További nevezetesség az a fa sétahíd fa tetőszerkezettel, amely 86 méteres hosszúságával a leghosszabbak közé tartozik Európában.

Római tábor Izsán - Kelemantia



Az izsai római katonai tábor a községtől mintegy 2 km-re, a Duna partján fekszik. Ez a terület ma Leányvár néven ismert. A rómaiak több mint kétszáz éves szakadatlan jelenlétének bizonyítéka ez az egyedülálló műemlék. A terület hosszú időn keresztül stratégiai jelentőséggel bírt, jelentőségét elsőként éppen a rómaiak ismerték fel, mikor a Duna mentén kiépítették védelmi rendszerüket, a Limes Romanust. A térség a Brigetio római tábor elérhető közelségében volt, a Duna jobb partján, a mai Komárom (Magyaroszág) területén.
A műemlék alacsony, négyzet alakú, s alig észrevehetően emelkedik ki az őt körülvevő sík területből. Felszíne fűvel borított, peremét részben növényzet veszi körül. A tábor északi oldalán, az északi kapunál és a két sarokrészen régészeti kutatóárkok találhatók a megmaradt falmaradványokkal és a tábor itteni része képzeletbeli rekonstrukciójának alaprajzával. A műemléki felújítás koncepciója a tábor jelenlegi állapotából kiindulva és a régészeti kutatómunka eredményeit felhasználva került kidolgozásra. A műemléki felújítás célja a római katonai tábor természetbeli múzeumként való bemutatása. A koncepció számol a tábor határvonalának erőteljesebb reprezentálásával, valamint az egyes részek fokozatos bemutatásával. Az eredeti táborfaltorzókat fokozatosan kiegészítik. Az erődítmény déli falának rekonstrukciós munkálatai már folynak.
Az izsai római katonai tábor az európai kulturális örökség részeként évszázadokon keresztül őrizte számunkra az akkor élt emberek üzenetét.

Ógyalla (Hurbanovo)


Ógyalla város 8 000 lakosával a Dunamenti síkság legmelegebb részén, a Komáromot Érsekújvárral összekötő főútvonal mentén fekszik. Határa már a történelem előtti időkben is lakott volt. A mai települést oklevélben 1357-ben possesio Galla néven említik először, de Nagykonkoly nevű részét már 1242-ben említi oklevél.
A közismert Aranyfácán sörön kívül főleg a legrégebbi szlovákiai csillagvizsgálóról lett híres. Története 1871-ben kezdődött Dr. Konkoly-Thege Miklos hozzájárulásával, aki az egész vagyonát, házát, kertjét és az  observatórium berendezését 1899-ben  az államnak adományozta.
A mai observatórium dolgozói kutatással, nevelléssel és oktatással is foglalkoznak. A csillagvizsgáló a nyilvánosság számára is elérhető. Nappal, de éjszaka is megfigyelhető a csillagos égbolt.