Komáromi erőd
A komáromi bástyarendszerű erődítmény a XVI. sz. felétől a XIX.
sz. végéig épült. Az első ilyen típusú erődítmény az ún. öregvár volt,
amelyet a XVII. sz.-ban bővítettek ki az ún. Újvárral. Ezek a Szt.
Miklós és Szt. Péter hídfőkkel egységes rendszert alkottak, mely
ellenállt a törökök ostromló támadásainak is. A 19. század elején, a
napóleoni háborúk hatására Komárom erődítmény-rendszerét újra
átépítették. A 19. század végén viszont az eődrendszer már nem felelt
meg a hatékony védelem követelményeinek, így elvesztette hadászati
jelentőségét. Utoljára 1848-49-ben játszott jelentős szerepet, amikor a
magyar forradalmi sereg Klapka György vezetésével sikeresen védte a
várat az aradi fegyverletétel után is. A komáromi erődrendszer az
Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb és legerősebb védelmi építménye
volt. Az Újvár nyugati bástyájának csúcsán felirat olvasható: NEC ARTE
NEC MARTE (Sem csellel, sem erővel). Ezek a szavak hűen jellemzik a maga
korában tökéletes, bevehetetlen erődrendszert. Mára az
erődítményrendszert nemzeti kulturális emlékké nyilvánították.
Klapka tér
Komárom főtere a történelmi városközpont szívében. Meghatározó épülete a városháza, előtte a tér névadójának, Komárom hős védőjének, Klapka György tábornoknak egész alakos szobra áll, melyet 1896-ban állítottak fel, majd (miután 1945-ben eltávolították) 1991-ben került vissza a térre. A szobor egyben Komárom város egyik szimbóluma.A tér piactérként alakult ki a 17. század második felében. Korábban egy posványos tó volt itt, a város akkori keleti kapujánál. Ma a város legismertebb pontja, északi oldalán áll a városháza épülete, nyugatról a Zichy-palota, keletről a rendelőintézet épülete, délről a 19. században épült egyemeletes polgárházak övezik.
Európa udvar
A Zichy-palota tágas és elhanyagolt udvarán alakították ki a város legújabb nevezetességét, az Európa-udvart. Az Európa-udvarban egymás mellett sorakoznak Európa építészetét bemutató
házak. Ezzel azt a földrészt jelképezik, mely emberemlékezet óta népek,
majd nemzetek sokaságának ad otthont, s azt a kelet felől jövő
veszedelem ellen a magyarok is védték.45 ország, illetve régió (Dalmácia, Frízföld, Erdély…) építészetét mutatja be. A házakon tájékoztató táblák jelzik az épület hovatartozását. A tér nyugati oldalát az Észt, a Finn, a Belga, a Holland, a Fríz, a Norvég, a Dán, az Angol, az Ír, a Skót és a Walesi Ház szegélyezi. Van San Marinói Ház, Román, Cseh és Szlovák, valamint Német Ház is, mely favázas szerkezetű. Ez az egyetlen, mely nem új, hanem a város legrégebbi épülete.
Komáromi utcák
Megye utca – A Szentháromság-szobornál ágazik el és nyugati irányban halad a Štefánik térig. Első nevezetes épülete az egykori Centrál Szálló (ma biztosító üzemel benne). Az utca névadója a kétemeletes vármegyeháza, Komárom vármegye nemessége emeltette.
Jókai utca – A Klapka térről északi irányban nyíló és a Kossuth térig vezető utca a 17. század közepén alakult ki. Főként kereskedők és iparosok lakták, felső részén épült fel a komáromi református templom és kollégium.
